Hogyan lett a fodrászat az életcélod?

1. Hogyan és mikor született meg benned az érzés, hogy a fodrászat lehet az életcélod?

"Én nem az a típus voltam, akik már 3 évesen hajat fontak. Elég későn jött az ötlet, mert sokáig nem volt fogalmam róla, mihez is kezdjek majd. Egy érettségi majd egy irodavezetői végzettség után jött ez a "mi lenne ha fodrász lennék?" A kreatív irány a véremben van, úgyhogy mindenképpen valami alkotói irány volt az utam, így belevágtam az iskolába."

2. Volt valami konkrét pillanat vagy élmény, ami megerősített ebben?

"Gimiben sosem voltam egy jó tanuló, mivel nem nagyon érdekelt amit ott tanultam. A fodrász suliban a gyakorlati részekből sorra ötösre vizsgáztam, így megvolt egy erősítés, hogy igen ez megy nekem."

3. Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?

"Így az egészet úgy ahogy van. Az életérzést ami ezzel jár. Nem egyhangú, nincs 2 egyforma munkafolyamat, a vendégek változatosak kivétel nélkül mind nagyon kedves emberek. A munkaidő csak úgy repül."

4. Mikor érzed azt, hogy "igen, ezért csinálom, ez az én utam"?

"Nagyon sok visszajelzést kapok. És itt nem csak egy jól sikerült frizura után, hanem maga az élmény ami ezzel jár. Ha kellett kisírta magát itt egy vendég mert megkönnyebbült, hogy beszéltünk egy jót. Sokszor mennek úgy el vendégek, hogy meg is említik, hogy jól érezték magukat nálam."

5. Mikor indítottad el a vállalkozásodat? Mit tanultál magadról azóta az úton az életcélodhoz vezető folyamatban?

"Először rögtön iskola után vágtam bele egy "székbérlésbe". Oktatóm mellett maradtam akkor már kolléganőként, ő tanított mindenre, így mikor "kirepültem" még mindig szem előtt voltam. Egy nagyobb szünetet tartottam, amíg megszületett a 2 gyermekem, és utána jött egy lehetőség, amit nem hagyhattam ki így a férjemmel megvitatva belevágtunk egy kis üzlet felépítésébe, ahol egyedül dolgozok."

"Hogy mit tanultam? Mostanra jött meg az önbizalmam, hogy ezt véghez vigyem, belevágjak egy ekkora nagy dologba. Hogy igen is képes vagyok rá. Valahogy az élet nagyon azt sugallta, hogy ezt kell csinálnom, és vitt rá erre az útra, hogy ezt folytassam. Körülbelül mostanra értem el azt a szintet, hogy hiszek magamban, bátrabb lettem, nyitottabb."

6. Mit üzensz azoknak, akik még csak keresik az életcéljukat?

"Nem tagadom, amíg a gyerekeimmel töltöttem az időt egy kisebb vállalkozást indítottam, igaz kreatív vonalon, de nem ezt. De valahogy nem volt az igazi, hiányzott valami. Így próbáltam nyitott szemmel járni, és figyelni. Így vettem észre a jeleket, amik egyszerűen dobálták elém a lehetőségeket, hogy belevágjak, kb nem volt más választásom, annyira kínálta magát.:)"

"Ha nincs még életcél, érdemes több mindenbe bele kóstolni, kipróbálnia magát az embernek, amíg egy irányt talál ahol jól érzi magát. És megéri küzdeni, mire megtalálja a célt, mert onnantól lesz kiegyensúlyozott az ember, egészségesebb, máshogy látja az életet és elkezdheti élvezni is."

7. Mi segített neked abban, hogy elindulj és ne add fel?

"A legnagyobb támogatóm a férjem volt. Vele még fodrásztanulóként ismerkedtem meg, így végig kísérte a pályafutásom, ő adta a löketet, hogy vágjunk bele. Volt bennem egy kis félsz, hogy mi van, ha elkészülök, belefektetek pénzt, energiát és nem fog menni. De ő teljesen bízott bennem, hogy nem lesz ez egy felesleges nagyobb kiadás. Tudta, hogy jól csinálom a dolgaimat, és menni fog, és azt is hogy jól fogom érezni magam benne. És igaza is lett."